Agárdi képek

A település neve az agár főnévből, illetve a belőle képzett Agard személynévből keletkezett.

Az első okleveles emlék 1193-ból maradt fenn, amikor III.Béla a Szent István egyháznak adományozta Agar-t.

Agárd történetében jelentős szerepet kapott: Jakusith Ferenc, Ürményi József, Nádasdy Lipót, mint a település bitrokosai. A Nádasdy családnak köszönhetően Agárd lett a küzponti uradalom.

Az agárdi uradalomban, 1863. augusztus 3-án látta meg a napvilágot hazánk neves írója, Gárdonyi (Zigler) Géza.
Apja, Zigler Sándor a Nádasdy gazdaság kovácsa volt, aki az 1848-49-es forradalom ideje alatt fegyverkovácsként dolgozott. Ezért később Aradon börtönbe zárták, ahonnan azonban sikerült megszöknie. Német származása ellenére magáénak érezte a magyar nemzeti eszmét és fiait is ebben a szellemben nevelte.

1928-ban azonban megkezdődött az uradalom feldarabolása a család eladósodása miatt. A Nádasdy-birtok felosztásának jelentős szerepe volt abban, hogy Agárdon megkezdődött a fürdőtelep kialakítása. Egy 1930-ban tartott vármegyei értekezleten határoztak a tó egész déli partján kialakítandó fürdőéletről. A villatelep kiépítésére Agárd adottságait ítélték kedvezőbbnek, míg az üzletek, műhelyek számára Gárdony volt alkalmasabb. Ennek köszönhetően a harmincas években Agárd rohamos fejlődésnek indult. 1500 kiparcellázott nyaralótelket értékesítettek, amelyet Nádasdy - féle Fürdő- és Üdülőtelepnek neveztek el. 1934-ben pedig a Pénzügyminisztérium építtetett 26 szobás üdülőt a településen.
A fejlődés további kiterjesztésére megalakult az Agárdi Templomépítő Bizottság és az Agárdi Fürdő Egyesület, melynek egyik vezetője az agárdi birtokos Sigray István lett. Az egyesület részt vett a Velence-tavi Országos Szövetség munkájában is, és együtt dolgozták ki a tó teljes szabályozására vonatkozó elképzeléseket. A II. világháború előtt már kedvelt üdülőhely volt a budapesti és fehérvári fürdőzni vágyók számára, köszönhetően a jó vasúti és közúti megközelítési lehetőségnek.

Agárd fejlődése a 70-es években felgyorsult: 1972-ben 4 hektáron létesült a Velence-tavi Vízi sport Iskola, mely a vízi sportok utánpótlásáról hivatott gondoskodni. A fejlesztések kizárólag Agárdra koncentrálódtak, megkezdték a tószabályozást, illetve a csatornázást és kialakították a település szélén található 23 hektáros Parkerdőt is, mely a mai formájában a sportokat kedvelőket hivatott kiszolgálni. Ekkor építették ki a Parkstrandot, a szabad strandot, korszerűsítették a Napsugár strandot, valamint elkészült a Touring - Hotel, a Nemes Kócsag Kemping és az Agárd-Motel is. 1976-ban Agárd nyugati részen sorházakat emeltek, továbbá az óvodát és az iskolát is bővítették. A XX. század utolsó évtizedeiben az ország egyik legkultúráltabb idegenforgalmi területe lett, nem ritkán 40-50 ezer ember kereste fel a tavat.
A térség idegenforgalmi értékét növeli a Bikavölgyben feltörő 58 fokos termálvíz, amelynek hasznosítására épült termálfürdő munkálatai 1984-ben fejeződtek be. Azóta az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő kinőtte magát és 2008-ra felújították és kibővítették.

Forrás: velenceitonal.hu