Szekszárdi látnivalók

1978-as adatok:

30 000 lakosú város, Szekszárd. Hét domb veszi körbe: a Csatár, a Bertina, a Bakta, az Előhegy, a Remete, a Kopasz és az Óriáshegy.

Szekszárdot a kelták alapították, s a rómaiak idején Alisca, honfoglaláskor Zegzardu néven említik. 1961-ben ünnepelte a városi rang elnyerésének 900 éves évfordulóját. A korszerű városiasodás mellett Szekszárd megőrizte kisvárosi báját, patinás romantikáját. A város híres szőlőtermő terület, a mintegy 1600 hektárra terjedő szekszárdi borvidék központja. Vörös borai közül legismertebb a fűszeres ízű, zamatos, tüzes Szekszárdi Kadarka.

Béri Balogh Ádám Múzeum (Mártírok tere 26.)1895-ös alapítású. A Múzeum előtti parkot díszíti a Tanácsköztársaság mártírjainak emlékműve, Makrisz Agamemnon alkotása. A térségen áll a Szovjet Hősi emlékmű is.

A Múzeum mögött található a Gemenc Szálló modern épülete. A rózsaligetes park északi oldalán álló, mór stílusú épület a volt Zsinagóga. Bejárata előtt a fasizmus áldozatainak emlékműve látható.

Megyei Művelődési Központ (Mártírok tere 10.) A tér déli oldalán a Megyei Tanács Székháza, falán a Tanácsköztársaság emléktáblája. Az épület előtt áll a Bőség szobra, Tar István művész alkotása.

Augusz-ház (Széchenyi u. 38.). Egyemeletes, klasszicista épület az 1820 körüli évekből. 1893-tól Kaszinó volt.

Garay Szálló

Volt megyeháza (Béla tér). 1828-1833 között épült, Pollack Mihály tervezte. A Vármegyeházát 1895-ben erősen átalakítótták.

Belvárosi r. k. templom (Béla tér). Az 1802-1805 között, Thallherr József tervei szerint épült r. k. templom keskeny, magas homlokzatát romantikus sisakú torony díszíti. Az ország második legnagyobb egyhajós temploma. Az eredetileg copf stílusú templomot később késő barokk stílusban átépítették.