Tisza-híd

A vasúti forgalom növekedésével kétvágányú, vasszerkezetű híd építése vált szükségessé, amelyet a régi híd ár elleni oldalán, attól 16 m-re építettek meg. A Tisza áthidalására Feketeházy János MÁV főmérnök alsópályás, rácsos, szegmens alakú, az ártér felett pedig felsőpályás, párhuzamos övű, kétszeres rácsozású szegecselt, vasszerkezetet tervezett. A mederpilléreket keszonos alapozással készítették, az ártéti pillérek cölöpalapozással, illetve kútalapozással épültek. A pillérek és hídfők alapozását és a falazatok építését ugyanúgy Gregersen Guilbrand vállalkozása végezte. A vasszerkezetet a MÁV Gépgyára gyártotta és szerelte. A második hídszerkezetet Baross Gábor miniszter 1888. október 31-én nyitotta meg a vasúti forgalom részére.

Az első világháború alatt a vasúti híd Szolnok felőli medernyílás tartószerkezetét 1919. május 1-jén, a benyomuló román csapatok előtt felrobbantották. A román hadsereg a leomlott hídszerkezetet ideiglenes áthidalással pótolta, amelyen 1919. augusztus 22-én indult újra meg a forgalom. A MÁV egy év múlva a provizórikus szerkezetet egy teherbíróbbra váltotta, a megrongált tartószerkezet végleges helyreállítása 1921. november 15-én fejeződött be.