Óbuda, Fő tér

A törökkor után betelepült Óbuda központja kezdetben még az (1735-ös kezdeményezésre)  1749-re felépült  plébániatemplom környéke volt, valószínűleg hagyományozva azt, hogy itt volt a török előtti,  középkori királynéi városrésznek és minden bizonnyal a hódoltság alatti Óbudának is a központja. Itt, a templom szomszédságában lévő földszintes házban tudunk a községháza első helyéről, itt volt a katolikus plébánia és iskola, a kálvinista oratórium (1785-től templom) és iskola, a zsinagóga  és zsidó iskola; itt volt a piac, a községi kocsma, és a 18. század közepéig a város temetője is.

Ettől jóval északabbra, a középkori káptalan és a hatalmas prépostsági templom helye a török hódoltság utáni betelepüléskor beépítetlen maradt, feltehetően az akkor még látható romok miatt. Itt alakult ki a 18. század első évtizedeiben egy másik centrum, a földesúri hatalom központja: a majorház, majd 1729-30-ban  a helyén az első Zichy-urasági kastély, a tiszttartó, a kasznár lakása, az uradalmi tömlöc, a dézsma- és présház, a vendégfogadó. E tér közepén állíttatta fel 1763-ban özvegy Zichy Miklósné a Flórián - Neri Fülöp - Borromei Károly szoborcsoportot, (amelyet 1819-ben helyeztek át a Flórián térre).  Amikor az óbudai uradalom 1766-ban a Zichyek birtokából visszakerült a kincstárhoz, itt lett háza a prefektusnak (jószágigazgató), és miután a kastélyt 1780-ban a katonai ruházati bizottság szerezte meg, e bizottság igényére az óbudai piac is a térre került.

A központtá válás befejezéseként az óbudai városháza a korábbi épületéből csak 1834-ben költözött át ide, a mai III. kerületi városháza helyén állott egyemeletes, klasszicista házba. (Amelyben azért maradtak lakók is, pl. a tulajdonos szőlőműves Preisinger család.) A tér ettől kezdve Rathhaus Platz-ra, majd a városegyesítéskor – mivel a pesti Belvárosban és a budai Várban is volt ilyen nevű tér –  Stadthaus Platz-ra változott.  Az egyemeletes városháza  helyén azután 1906-tól áll a ma is látható épület.

Szembenállva a Városházától jobbra (a Rathhaus Platz 86, majd Stadthaus Platz, Főtér 2. alatt) volt a kezdetben földszintes Gebhardt-ház,  amelyben az 1870-es évek végétől szatócsbolt, majd 1888 és 1909 között Gebhardt József fűszer és dohány kereskedése volt (azután átköltözött a tér szemközti oldalán  lévő 6. szám alá). A ház másik traktusában 1899-től 1905-ig Mersch Konrád kerthelyiséges kocsmája működött. A kereskedés és a kocsma a ház 1900 körüli emeletesre átépítése után is megmaradt, emellett borbélynak és fogtechnikusnak is helyet adott, valamint  8-10 lakója is lett a Gebhardt családon kívül.

A Városházával szemben (a Rathhaus Platz 88, majd Stadthaus Platz, Főtér 6.) kereskedések, kávéházak működtek, gyakran változó tulajdonosokkal, bérlőkkel.

A tér nyugati oldalán lévő két ház közül a Kórház utca sarkán lévő (Prefectorats Gasse 206, majd Stadthaus Platz, Főtér 4.) eredetileg az uradalmi jószágigazgató (prefektus) háza volt, később a Főváros tulajdonába került. A tér keleti oldalát a Zichy-kastély, majd  a Katonai Ruházati Bizottság raktárépületének hosszú homlokzata adja.

A téren lóvasút is közlekedett (az 1878-as térképen egy visszafordító vágányvégződéssel), a villamosítás 1896-ban történt, ezt követően a vágányok elágaztak a Laktanya utca felé, majd a Kórház utca felé a Flórián teret és Vörösvári utat elérve (5, 7-9, 11-es villamosok).